Az ENSZ Főtitkára a bolygó állapotáról
Kedves Barátaim!
…
Egy pusztító járvánnyal, a globális felmelegedés újabb csúcspontjaival, valamint a környezetszennyezés újabb mélypontjaival állunk szemben, ráadásul az igazságosabb, befogadóbb és fenntarthatóbb fejlődés iránti globális törekvéseink elé is további akadályok gördülnek.
Egyszerűen fogalmazva, a bolygó állapota siralmas.
…
Az emberiség háborút indított a természet ellen.
Ez öngyilkosság.
A természet mindig visszavág – és egyre növekvő erejével és haragjával már most is ezt teszi.
A biodiverzitás összeomlik. Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
Az ökoszisztémák a szemünk láttára tűnnek el.
A sivatagok egyre terjednek.
A vizes élőhelyek pusztulnak.
Évente 10 millió hektár erdőterületet veszítünk el.
Az óceánokat túlhalásszák – miközben fuldokolnak a műanyag hulladéktól. Az általuk elnyelt szén-dioxid savassá teszi a tengereket.
A korallzátonyok kifehérednek és elpusztulnak.
A levegő és a víz szennyezettsége évente 9 millió ember halálát okozza – ez több, mint a jelenlegi járvány halálos áldozatainak a hatszorosa.
Ráadásul azzal, hogy az emberiség és a haszonállatok egyre mélyebbre merészkednek a természetes élőhelyekre és megzavarják a vadvilágot, egyre több olyan vírussal és egyéb kórokozóval találkozhatunk, amelyek az állatokról átterjednek az emberekre.
Ne feledjük, hogy az új és újonnan kialakuló fertőző emberi betegségek 75%-a zoonótikus.
Napjainkban a Meteorológiai Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának két új irányadó jelentése is hangsúlyozza, hogy mennyire közel állunk a klímakatasztrófához.
A 2020-as évet globálisan a három legmelegebb esztendő között fogjuk számon tartani – még az idei La Nina hűtő hatása ellenére is.
Az elmúlt évtized az emberiség történelmének legmelegebb évtizede volt.
Az óceánok hőmérséklete rekordszinteket ért el.
Idén a világ óceánjainak több mint 80%-ánál tapasztaltunk tengeri hőhullámokat.
A 2020-as esztendő az Északi-sarkon különösen meleg volt, a hőmérséklet az átlagosnál több mint 3°C-kal volt magasabb – Észak-Szibériában pedig több mint 5°C-kal.
A sarkvidéki jégtakaró októberben elérte a valaha mért legkisebb értéket – és most a visszafagyása is lassabb, mint korábban bármikor.
A grönlandi jég tovább folytatja a hosszú távú csökkenését, évente átlagosan 278 gigatonna jeget veszít.
A permafroszt olvad, ez pedig metánkibocsátással jár, ami egy erős üvegházhatású gáz.
Az apokaliptikus tűzvészek és árvizek, ciklonok és hurrikánok egyre megszokottabbá válnak.
Az észak-atlanti hurrikánévszak során 30 vihar volt, ami a hosszú távú átlag duplája, ráadásul az egész évszakra való tekintettel új rekordnak is számít.
Közép-Amerika még mindig a két egymást érő hurrikán utóhatásaitól szenved – az elmúlt években tornádók tekintetében ez volt a legintenzívebb időszak.
A tavalyi évben az ilyen és ehhez hasonló katasztrófák 150 milliárd dollárba kerültek a világ számára.
A COVID-19 okozta korlátozások átmenetileg csökkentették a káros kibocsátásokat és szennyezést.
Viszont a szén-dioxid szint még mindig rekordmagas – és egyre emelkedik.
A szén-dioxid szintje 2019-ben elérte az iparosodás előtti érték 148%-át.
A tendencia a járvány ellenére 2020-ban tovább növekedett.
A metán mértéke még nagyobbat ugrott – 260%-ra.
A dinitrogén-oxid, amely egy olyan erős üvegházhatású gáz, ami az ózonréteget is károsítja, 123%-kal nőtt.
Mindeközben a klímapolitika még most sem száll szembe ezekkel a kihívásokkal.
Jelenleg 62%-kal több a szennyezőanyag-kibocsátás, mint 1990-ben, amikor a nemzetközi klímaügyi tárgyalások megkezdődtek.
A hőmérséklet-emelkedésnél minden tizedfok sokat számít.
Jelenleg 1,2°C-os felmelegedésnél járunk, és máris minden régióban és minden kontinensen soha nem látott szélsőséges klímaváltozást és ingadozásokat tapasztalunk.
Ebben az évszázadban egy rendkívüli, 3-5°C-os hőmérséklet-emelkedés felé tartunk.
…
Ne köntörfalazzunk: a káosz felé tartó lejtmenetünk fő oka az emberi tevékenység.
…
Meghatározó feladatunk a 21. században, hogy békét kössünk a természettel. A világ minden táján minden ember számára ennek kell a legeslegmagasabb prioritást élveznie.
...
Hadd kezdjem a klímaváltozás vészhelyzetével. Ennek orvosolása során három fő teendővel kell foglalkoznunk:
· Először is, a következő három évtizedben el kell érnünk a globális karbonsemlegességet.
· Másodsorban a világ pénzügyeit össze kell hangolni a Párizsi Megállapodással, amely a világ éghajlat-politikai intézkedéseinek az alapköve.
· Harmadrészt pedig áttörést kell elérnünk alkalmazkodás terén, annak érdekében, hogy a világot – és különösen a legveszélyeztetettebb embereket és országokat – megóvjuk az éghajlatváltozás hatásaitól.
…
Itt az ideje, hogy:
· Beárazzuk a szén-dioxid-kibocsátást.
· Fokozatosan megszüntessük a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását és támogatását.
· Véget vessünk az új szénerőművek építésének – és megszüntessük a szénenergia hazai és nemzetközi finanszírozását.
· Az adóterheket a jövedelemről a szénre, illetve az adófizetőkről a szennyezőkre tereljük át.
· A karbonsemlegesség célját minden gazdasági és pénzügyi politikába és döntésbe belefoglaljuk.
· Végezetül pedig az éghajlatváltozással összefüggő, pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos közzétételeket kötelezővé tegyük.
A tőkének a zöld gazdaság, a reziliencia, az alkalmazkodás és a méltányos átállási programok felé kell áramlania.
…
A vállalatoknak át kell alakítaniuk az üzleti modelljüket – a befektetőknek pedig nyomást kell gyakorolniuk a vállalatokra azért, hogy igazolják üzleti modelljeik rezilienciáját.
…
Áttörést kell elérnünk az alkalmazkodás és a reziliencia terén.
A gyors éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében versenyt futunk az idővel.
Nem hagyhatjuk, hogy az alkalmazkodás az éghajlat-politikai intézkedések elfeledett szegmensévé váljon.
…
A Globális Alkalmazkodási Bizottság megállapította, hogy az alkalmazkodásba fektetett minden egyes dollár közel négy dollárral egyenértékű hasznot hozhat.
…
Át kell állnunk az alkalmazkodás nagyszabású, megelőző jellegű és rendszerszintű támogatására.
…
A reziliencia elérése legalább ugyanolyan fontos, mint a nulla nettó kibocsátás elérése.
…
Egy újfajta világ van kialakulóban.
Egyre több ember ismeri fel a hagyományos referenciaértékek – mint a bruttó hazai termék – korlátait, amelyeknél a környezetkárosító tevékenységek gazdasági pozitívumnak számítanak.
A gondolkodásmód változik.
Egyre több ember érti meg, hogy a saját szénlábnyoma csökkentése és a bolygónk tűrőképessége határainak tiszteletben tartása felé a saját mindennapi döntésein keresztül vezet az út.
És inspiráló társadalmi megmozdulás-hullámokat láthatunk a fiatalok részéről.
Az utcai fellépésektől az online érdekvédelemig...
A tanteremi oktatástól a közösségi szerepvállalásig...
A szavazófülkéktől a munkahelyekig...
A fiatalok helyes cselekedetekre ösztönzik az elődeiket. Mi mindnyájan ugyanannak az „egyetemnek” vagyunk a „diákjai”.
Az emberiség és a bolygó számára egyaránt elérkezett az igazság pillanata.
A COVID és az éghajlatváltozás megmutatta nekünk, hogy hol a határ.
Nem térhetünk vissza az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és a Föld feletti következetlen uralkodás régi normáihoz.
Eljött az idő, hogy az emberiségnek a természethez és az egymáshoz való hozzáállását megváltoztassuk.
Ezt együtt kell megtennünk.
A szolidaritás erény. A szolidaritás maga a túlélés.