Skip to main content

Klímablog

A tisztánlátás hatalom

Az érdeklődők számára egy átfogó, és folyamatosan bővülő információs bázist gondozunk, hogy aki a dolgok mélyére kíván tekinteni, az meg is tehesse. Ennek egy része a bárki számára elérhető Klímablog, míg a Tudástárban található anyagokhoz hozzáférést csak a program résztvevői számára biztosítunk, felhasználónév és jelszó megadásával.

 

A blog tematikája a CASSee modul rendszerének felépítését követi. A blogbejegyzéseket ezen kategóriák mentén csoportosítjuk, és a számtalan, az adott témával kapcsolatos kulcsszóval látjuk el. Így a cikkek akár témák, akár jellemző kifejezések mentén könnyen szűrhetővé és kereshetővé válnak.

A blog elsősorban a klímaváltozás rendkívül összetett összefüggéseire és hatásaira koncentrál, ezzel segítve elő a megismerés, a megértés és a cselekvés folyamatát. Lehetőséget ad az eddig esetlegesen homályos területek tisztázására, így ezt követően tudatosulhat az emberben a klímaváltozás összetettségének, közelségének és gyorsaságának valódi képe.


   |

Az éghajlatváltozás pozitív visszacsatolásai

Földünk a pozitív visszacsatolásokkal már önmagát melegíti tovább. Öt rövidfilmben megtudhatjuk, hogy ez miért életbevágó a számunka, ahogy azt is, hogy az időnk jóval kevesebb már, mint azt gondolnánk...

Tovább a cikkhez
   |

Erdők

A világ erdői távolítják el az összes emberi szén-dioxid kibocsátás negyedrészét a légkörből, és a bolygó hűtésében is elengedhetetlen szerepet játszanak. Ám ez a hatás folyamatosan csökken, mert a világ nagy erdő típusai - a trópusi, a sarkköri és a mérsékelt égövi erdők - nem tudnak…

Tovább a cikkhez
   |

Permafroszt

A permafroszt, az északi félteke egynegyedét lefedő, folyamatosan jeges, fagyott talaj. A hőmérséklet emelkedésével a permafrosztból hatalmas mennyiségű üvegház hatású gáz, elsősorban metán szabadulhat fel.

Tovább a cikkhez
   |

Légkör

A globális felmelegedés drámaian megváltoztatja a Föld időjárási mintáit. A melegebb légkör több vízgőzt szív fel, ami viszont több hőt tart vissza, és tovább gyorsítja a bolygót felmelegedésést egy gyorsuló visszacsatolási körben.

Tovább a cikkhez
   |

Albedó - a visszaverődés

A hó és a jég fényvisszaverő képessége a pólusokon, az albedó hatás, a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusa. A globális felmelegedés azonban drasztikusan csökkentette ezt a fényvisszaverődést. Ez veszélyes felmelegedési ciklust indított el.

Tovább a cikkhez
   |

A Nemzetközi Energia Ügynökség 2021-es jelentése

A globális üvegházhatású gázok kibocsátása 7%-kal csökkent 2020-ban, a világjárvány gazdasági következményei miatt. Sokan úgy érzik, hogy a bezártsággal és a csökkentett fogyasztással járó új életmódunk a megoldás a zöld átállásra.

Tovább a cikkhez
   |

A klímaváltozás következményei

Az éghajlatváltozás még mindig olyan problémának tűnhet, amellyel néhány évtized múlva foglalkoznunk kell. De ez messze van az igazságtól. A klímaváltozás következményei már napjainkban is előfordulnak a világ minden táján.

Tovább a cikkhez
   |

A népesség növekedése teljesen elszabadult?

A népesség növekedése sok emberben komoly érzelmi reakciót vált ki. Vannak, akik azt mondják, hogy ez a gyökere minden olyan problémának, amellyel a jövőben szembesülnünk kell...

Tovább a cikkhez
   |

Mi az a nedves hőmérséklet, és miért számít?

Mindannyian ismerjük azt a rossz érzést amikor egy gyors nyári zivatar után a levegő párás lesz, de hőmérséklet nem csökken. Hogyan viseli el a szervezetünk a nagyobb páratartalmat, magasabb hőmérsékleten?

Tovább a cikkhez
   |

Óceánok, mint hőelnyelők

Óceánjaink évtizedek óta nyelik el a melegedő légkörből származó szén-dioxidot és hőenergiát. A természet így törekszik az egyensúly fenntartására, kompenzálva az emberiség által okozott túlmelegedést.

Tovább a cikkhez
   |

A megváltó biomassza illúziója

A biomasszára, vagyis fák és egyéb növények elégetésére, a kormányok szerte a világon úgy tekintenek, mint a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájára a nettó zéró szén-dioxid kibocsátás elérésében.

Tovább a cikkhez
  Méhes László |

Fenntartható fejlődés, vagy fenntartható visszavonulás?

Nagy felelőtlenség, ha nem beszélünk arról, milyen irányba halad a globális felmelegedés. Interjú: Szalóczy Zsolt fizikussal, a Cassandra Program vezetőjével.

Tovább a cikkhez
   |

Elkerülhető még a másfél fokos felmelegedés?

A 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedést várhatóan egy évtizeden belül el fogjuk érni... és a 2 Celsius-fokost is a század közepéig az IPCC jelentése szerint. Mire van hát valódi esély?

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

A tudatosulás lépcsőfokai

Amikor a kibontakozó globális válság megértéséről van szó, úgy tűnik, hogy mindannyian elférünk valahol a tudatosság folyamatában, amelyet nagyjából öt szakaszra oszthatunk.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Az alkalmazkodás a siker záloga

A Miskolci Egyetem együttműködési megállapodást kötött a komplex klímaadaptációs Cassandra Programot fejlesztő, és a terület lehetőségeit kutató Cassee Zrt-vel.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Az ENSZ Főtitkára a bolygó állapotáról

Áttörést kell elérnünk az alkalmazkodás és a reziliencia terén.

A gyors éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében versenyt futunk az idővel.

Nem hagyhatjuk, hogy az alkalmazkodás az éghajlat-politikai intézkedések elfeledett szegmensévé váljon.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Csak, ha beszélünk róla...

A világ 30 országából, eddig több, mint 250 tudós írta alá azt a nyílt levelet, amely egy lehetséges társadalmi összeomlás kockázatáról szóló nemzetközi és nyilvános párbeszédre szólítja fel a világ döntéshozóit.

#scholarswarning #breakdownwarning

 

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Mennyi? 1,167! Mi 1,167? Miért, mi mennyi?

Ha a klímaváltozás kapcsán az alábbi vagy ezekhez hasonló gyakorlati kérdésekre keressük a választ, mint pl.

- Hol tart most a globális felmelegedés?

- Mennyi szén-dioxidot bocsáthatunk ki még?

- Mire készüljünk a következő években?

akkor elkerülhetetlen hogy a folyamatok megértése…

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Négy ok, amiért a civilizációnk nem hanyatlani, hanem összeomlani fog

Ahogy a modern civilizáció szavatossági ideje lassan lejár, egyre több tudós fordítja figyelmét a múltbéli civilizációk hanyatlására és bukására. Egymással versengő tanulmányok születtek, amelyek arra keresik a magyarázatot, hogy egyes társadalmak hogyan omlottak össze, miért tűntek el…

Tovább a cikkhez
   |

Sarköri metán... elértük a fordulópontot?

2020 nyarán rekordot döntő kánikula volt az Északi-sarkvidéken, ami a valaha mért legalacsonyabb októberi tengeri jégszintet eredményezte.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Élelmiszer tartalék - 2. rész: Mennyit tartalékoljunk?

Erre a kérdésre egyszerű válasz adható:

Amennyit csak tudunk!

Érthető, ha ez a válasz nem igazán kielégítő, ezért nézzük meg a témát közelebbről.

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

EEI, a klímaváltozás legfontosabb mérőszáma

EEI: Earth Energy Imbalance, azaz a Föld energiamérlegében lévő egyensúlyhiány. Az egyensúlytalanság kapcsán beszélhetünk annak pillanatnyi értékéről illetve egy adott időtartam alatt többletként felhalmozódott energiamennyiségről. A pillanatnyi energiaáramlásokat számtalan tényező…

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Élelmiszer tartalék - 1. rész: Miért elengedhetetlen a megléte?

Az egyik legfontosabb dolog, amivel készülnünk kell egy vészhelyzet esetére, az egy belátható ideig biztonságot nyújtó élelmiszer tartalék képzése. Az igaz, hogy az ember akár harminc napot meghaladó ideig is túlélhet élelem nélkül, de a túlélés és az élhető élet között a különbség egyértelmű.

Tovább a cikkhez
   |

A sarkvidéki jég pusztulása, talán már visszafordíthatatlan

A sarkvidéki jég gyorsabban tűnik el, mint eddig gondoltuk! Ezt a mondatot olyan gyakran láttuk a közelmúltban a hírekben, hogy szinte már észre sem vesszük...

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Hogyan találjunk az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló otthont?

Ez az egyik legfontosabb megértendő és elfogadandó téma… sőt feladat!

Ha már eldöntötted, hogy egy másik régióba, vagy országba költözöl, meg kell határoznod, hogy: milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljen az új otthonod?

Beszéljünk néhány megfontolandó tényezőről…

 

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Mennyi 10 zettajoule, és miért fontos ez egyáltalán?

A Földünk a Napból kapja az éltető energiát, négyzetméterenként 1367 Watt teljesítménnyel. Éltető energia, mert a napsugárzás a fotoszintézis alapja, amely a számunkra elengedhetetlenül szükséges oxigén forrása. Ugyanakkor veszélyes is ez az energia, mert ha felhalmozódik, akkor rombolni is…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Tudtad, hogy mi vár Rád, amikor értesültél az új kínai járványról?

Mire gondoltál akkor, amikor az első hírek érkeztek Wuhanból 2019 év végén? Vajon, ha tudod, hogy mi következik be néhány hónap múlva, másként reagáltál volna? 

Azt gondolom, hogy igen. Én legalábbis előbb vásároltam volna be élesztőből, tartós élelmiszerből, és előbb próbálok beszerezni…

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Stratégiai áttelepülés: Lehet, hogy mindent hátra kell hagynod!

Ez a témát talán a legnehezebb végig gondolni az összes olyan kihívás közül, amelyekkel a klímaváltozás kapcsán szembe kell majd nézned. Megélni még inkább az lesz, amikor eljön az ideje. Éppen ezért még írni róla sem igazán könnyű… mégis elkerülhetetlen.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Mit jelent a Wet Bulb Temperature (WBT) hatás, és miért olyan veszélyes?

Emberek százmilliói élnek a trópusi éghajlaton az Egyenlítő közelében, Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Itt helyezkednek el többek között olyan hatalmas lakosságú országok, mint Brazília, India, Indonézia. Ezeket az embereket az éghajlatváltozás eredményeként közvetlen veszély fenyegeti.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Világjárvány, recesszió, társadalmi feszültségek - mire készüljünk?

Egyre gyakrabban foglalkoztatja az embereket a kérdés, milyen eshetőségekre készüljenek fel?

Olyan sok viharfelhő van a láthatáron, hogyan is tudnánk így összpontosítani az éghajlatváltozásra, és az általa okozott kihívásokra? Nem kellene inkább a valódi, aktuális kérdésekre koncentrálnunk?

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balazs |

Van aki forrón szereti?

Az ember tágtűrésű faj. Ezt már biológia órán megtanultuk, hiszen nagy területen, szinte az egész bolygón megjelent. Elviseli a környezeti tényezők akár szélsőséges változásait is. Azonban bármennyire tágtűrésű legyen is egy faj, az adott területen való megmaradását a Liebig-féle minimum-elv,…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

A klímaváltozás tagadása mindannyiunknak rossz

A klímaváltozás tagadása olyan dolog, amelyben kicsit mindannyian szenvedünk és nem csak a notórius mindent tagadók - állítja az UNSW Sydney kutatója. A példa nélküli tűzvész-válság megerősítette az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzati fellépés iránti igényt, és feltüzelte az…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Túl kockázatos- a klímaváltozás határpontjai

A politikusok, közgazdászok és egyes természettudós is hajlamosak azt feltételezni, hogy a Földi rendszerek határpontjai, - mint például az Amazonas esőerdők vagy a Nyugat-Antarktisz jégtáblájának elvesztése - valószínűtlenek és kevéssé megérthetőek. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

A globális hőmérséklet nemlineáris hatása a gazdasági termelésre

Kutatások szerint a legtöbb ország általános gazdasági termelékenységére jellemző, hogy nemlineáris módon változik a hőmérséklet emelkedésével és 13 °C-os globális átlaghőmérsékletnél tetőzik. Magasabb hőmérsékleteken a teljesítmény erősen csökken. A kapcsolat globálisan általánosítható és 1960…

Tovább a cikkhez
   |

A globális árnyékoló hatás - mi vár ránk?

Az éghajlatváltozás kérdése háttérbe szorul a hírekben, mivel a civilizációnkat és életmódunkat sújtó, azonnali egzisztenciális válsággal foglalkozunk.

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Miért váltak katasztrófikussá az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések

Az éghajlatváltozás súlyossága szorosan összefügg azzal, hogy a Föld milyen mértékben melegszik az üvegházhatású gázok koncentrációja növekedésének hatására. A cikkben hivatkozott tanulmány megállapította, hogy a légköri szén-dioxid hirtelen megnövekedésére adott hőmérsékleti válasz jelentősen…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Rendszerszintű összeomláshoz vezethet a sokféle ökológia válság

Az egymást átfedő környezeti válságok a bolygót „globális szintű összeomláshoz" vezethetik. A tudósok különösen attól tartanak, hogy a növekvő hőmérséklettel a bolygó éghajlati rendszere egy a klímaváltozás folyamatát erősítő negatív spirállá alakul. Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási…

Tovább a cikkhez
   |

Az óceánok és a szén-dioxid - láthatatlan időzített bomba?

Hogyan működnek az óceánok az éghajlat változás szempontjából? Hogyan nyelik el és bocsátják ki a hőt és a szén-dioxidot?

Tovább a cikkhez
  Szabados Réka |

Hogyan növeli az árvizek számáta több eső, kevesebb hó

A felmelegedés következtében a szokásos csapadékmennyiség, hó helyett eső formájában hullik le az USA nyugati részén, mely áradásokat okoz egy új Stanfordi kutatás szerint. Az 1980 és 2016 közötti 400 vízgyűjtő elemzése azt mutatja, hogy az esőzések által okozott téli árvizek több mint…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

Az éghajlatváltozás legrosszabb forgatókönyve valósul meg?

Sok közgazdász nem számít másra, mint hogy a szén-dioxid-kibocsátás a következő néhány évtizedben csak némileg fog csökkenni. 2018-ban már megmutatkoztak azok az energiatrendek, melyek sejtették, hogy nem fogják jelentősen csökkenteni a kibocsátást, még az olyan fejlett gazdaságokban sem, mint…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

A Bank of England vezetője felszólít az éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsabb fellépésre

A Bank of England vezetője, Mark Carney, aki hamarosan az ENSZ éghajlat-változási és pénzügyekért felelős különleges megbízottja lesz, hétfőn sürgette a vállalatokat, hogy gyorsabb, nagyobb elkötelezettséggel segítsenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés elérésében. Átmenetnek tekinti azt az…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

A klímaváltozás legalább 15 olyan katasztrófát okozott 2019-ben ahol a károk meghaladták az egymilliárd dollárt

A klímaváltozás növeli a szélsőséges időjárási események számát és nagyságrendjét. 2019-ben a világ minden szegletében Dél-Afrikától Észak-Amerikáig, Ausztráliától és Ázsiától Európáig áradások, viharok és tüzek káoszt és pusztítást hoztak". Hét ilyen szélsőséges esemény ezek közül több mint 10…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

A szimulációk a Himalája hegység több ezer tavát tartják árvíz veszélyesnek a globális felmelegedés miatt

A Potsdami Egyetem három kutatója beszámolt arról, hogy a Himalája természetes tavainak ezrei vannak veszélyben a globális felmelegedés miatt, mert az olvadó jég következtében medrükből kilépő tavak az alsó részeken áradásokat okozhatnak. A kutatók 5,4 milliárd szimulációt készítettek, hogy…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

Új, direkt éghajlati modellek azt állítják, hogy a bolygó gyorsabban melegszik, mint gondolnánk

Két új modell szerint a Föld még érzékenyebb a kibocsátásokra, mint gondoltuk, és az emberiségnek még erőteljesebben kell dolgoznia a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése érdekében. E két új éghajlati modell szerint az éghajlatváltozás miatti globális felmelegedés gyorsabb és súlyosabb…

Tovább a cikkhez
   |

IPCC: Gyorsuló jégolvadás és felmelegedő óceánok

Az IPCC most tette közzé a klíma veszélyes állapotáról szóló három különjelentés harmadát. Ez alapvetően az óceánjainkra és az elképesztő mennyiségű friss vízre összpontosít, amelyet egészen a közelmúltig biztonságosan elzártak voltak gleccsereinkben és jégtakaróinkban, és amelyek most…

Tovább a cikkhez
   |

Éghajlatváltozás és termőföld: vajon őszinte velünk az IPCC?

2019. augusztus 8-án az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület átfogó jelentést tett közzé az éghajlatváltozásról és a földhasználatról. Eredményeik azonnal vitákat és vitákat váltottak ki.

Tovább a cikkhez
   |

Az Északi-sark láthatatlan réme: a metán

A kelet-szibériai tengeri platójából származó metán előtörése bármikor bekövetkezhet, csupán a kiváltó ok szükséges hozzá.

Tovább a cikkhez
   |

A Párizsi Klímaegyezmény kudarca - hogyan tovább?

A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény egy olyan utolsó lehetőség volt, amely talán megváltoztathatta volna az ember által kiváltott globális felmelegedés pályáját.

Tovább a cikkhez
   |

A Kék Óceán Esemény - akkor ennyi volt?

A Kék Óceán Esemény, vagy jégmentes sarkvidék, lázas spekulációk forrása az éghajlat-tudomány világában.

Tovább a cikkhez
   |

Éghajlati válság és összeomlás - az IPPR 2019-es jelentése

Megfordíthatatlan folyamatok, ökológiai, gazdasági és társadalmi összeomlás. Az IPPR arra következtet, hogy már jócskán benne vagyunk abban, amit ők a „környezeti összeomlás korának” neveznek.

Tovább a cikkhez
   |

Eltarthat a Föld 11 milliárd embert?

Annak ellenére, hogy a termékenységi arány 1950 óta drámaian csökkent, globális népességünk rendületlenül tovább növekszik.

Tovább a cikkhez
   |

Az IPCC 2018-as külöjelentése

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) október 8-án tette közzé régóta várt különjelentését bolygónk átlaghőmérsékletének növekedésével, és annak következményeivel kapcsolatban.

Tovább a cikkhez
   |

Az óceánok elsavasodása: mi ebben a veszély?

A szódavíz készítése egy elég jó hasonlat, ami segíthet minket a folyamat megértésében. A patron betekerésekor nagy nyomáson szén-dioxidot oldunk fel a vízben, aminek eredménye az ismerős: szénsav.

Tovább a cikkhez
   |

Az éghajlatváltozás pozitív visszacsatolásai

Földünk a pozitív visszacsatolásokkal már önmagát melegíti tovább. Öt rövidfilmben megtudhatjuk, hogy ez miért életbevágó a számunka, ahogy azt is, hogy az időnk jóval kevesebb már, mint azt gondolnánk...

Tovább a cikkhez
   |

Erdők

A világ erdői távolítják el az összes emberi szén-dioxid kibocsátás negyedrészét a légkörből, és a bolygó hűtésében is elengedhetetlen szerepet játszanak. Ám ez a hatás folyamatosan csökken, mert a világ nagy erdő típusai - a trópusi, a sarkköri és a mérsékelt égövi erdők - nem tudnak…

Tovább a cikkhez
   |

Permafroszt

A permafroszt, az északi félteke egynegyedét lefedő, folyamatosan jeges, fagyott talaj. A hőmérséklet emelkedésével a permafrosztból hatalmas mennyiségű üvegház hatású gáz, elsősorban metán szabadulhat fel.

Tovább a cikkhez
   |

Légkör

A globális felmelegedés drámaian megváltoztatja a Föld időjárási mintáit. A melegebb légkör több vízgőzt szív fel, ami viszont több hőt tart vissza, és tovább gyorsítja a bolygót felmelegedésést egy gyorsuló visszacsatolási körben.

Tovább a cikkhez
   |

Albedó - a visszaverődés

A hó és a jég fényvisszaverő képessége a pólusokon, az albedó hatás, a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusa. A globális felmelegedés azonban drasztikusan csökkentette ezt a fényvisszaverődést. Ez veszélyes felmelegedési ciklust indított el.

Tovább a cikkhez
   |

A Nemzetközi Energia Ügynökség 2021-es jelentése

A globális üvegházhatású gázok kibocsátása 7%-kal csökkent 2020-ban, a világjárvány gazdasági következményei miatt. Sokan úgy érzik, hogy a bezártsággal és a csökkentett fogyasztással járó új életmódunk a megoldás a zöld átállásra.

Tovább a cikkhez
   |

A klímaváltozás következményei

Az éghajlatváltozás még mindig olyan problémának tűnhet, amellyel néhány évtized múlva foglalkoznunk kell. De ez messze van az igazságtól. A klímaváltozás következményei már napjainkban is előfordulnak a világ minden táján.

Tovább a cikkhez
   |

A népesség növekedése teljesen elszabadult?

A népesség növekedése sok emberben komoly érzelmi reakciót vált ki. Vannak, akik azt mondják, hogy ez a gyökere minden olyan problémának, amellyel a jövőben szembesülnünk kell...

Tovább a cikkhez
   |

Mi az a nedves hőmérséklet, és miért számít?

Mindannyian ismerjük azt a rossz érzést amikor egy gyors nyári zivatar után a levegő párás lesz, de hőmérséklet nem csökken. Hogyan viseli el a szervezetünk a nagyobb páratartalmat, magasabb hőmérsékleten?

Tovább a cikkhez
   |

Óceánok, mint hőelnyelők

Óceánjaink évtizedek óta nyelik el a melegedő légkörből származó szén-dioxidot és hőenergiát. A természet így törekszik az egyensúly fenntartására, kompenzálva az emberiség által okozott túlmelegedést.

Tovább a cikkhez
   |

A megváltó biomassza illúziója

A biomasszára, vagyis fák és egyéb növények elégetésére, a kormányok szerte a világon úgy tekintenek, mint a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájára a nettó zéró szén-dioxid kibocsátás elérésében.

Tovább a cikkhez
  Méhes László |

Fenntartható fejlődés, vagy fenntartható visszavonulás?

Nagy felelőtlenség, ha nem beszélünk arról, milyen irányba halad a globális felmelegedés. Interjú: Szalóczy Zsolt fizikussal, a Cassandra Program vezetőjével.

Tovább a cikkhez
   |

Elkerülhető még a másfél fokos felmelegedés?

A 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedést várhatóan egy évtizeden belül el fogjuk érni... és a 2 Celsius-fokost is a század közepéig az IPCC jelentése szerint. Mire van hát valódi esély?

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

A tudatosulás lépcsőfokai

Amikor a kibontakozó globális válság megértéséről van szó, úgy tűnik, hogy mindannyian elférünk valahol a tudatosság folyamatában, amelyet nagyjából öt szakaszra oszthatunk.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Az alkalmazkodás a siker záloga

A Miskolci Egyetem együttműködési megállapodást kötött a komplex klímaadaptációs Cassandra Programot fejlesztő, és a terület lehetőségeit kutató Cassee Zrt-vel.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Az ENSZ Főtitkára a bolygó állapotáról

Áttörést kell elérnünk az alkalmazkodás és a reziliencia terén.

A gyors éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében versenyt futunk az idővel.

Nem hagyhatjuk, hogy az alkalmazkodás az éghajlat-politikai intézkedések elfeledett szegmensévé váljon.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Csak, ha beszélünk róla...

A világ 30 országából, eddig több, mint 250 tudós írta alá azt a nyílt levelet, amely egy lehetséges társadalmi összeomlás kockázatáról szóló nemzetközi és nyilvános párbeszédre szólítja fel a világ döntéshozóit.

#scholarswarning #breakdownwarning

 

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Mennyi? 1,167! Mi 1,167? Miért, mi mennyi?

Ha a klímaváltozás kapcsán az alábbi vagy ezekhez hasonló gyakorlati kérdésekre keressük a választ, mint pl.

- Hol tart most a globális felmelegedés?

- Mennyi szén-dioxidot bocsáthatunk ki még?

- Mire készüljünk a következő években?

akkor elkerülhetetlen hogy a folyamatok megértése…

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Négy ok, amiért a civilizációnk nem hanyatlani, hanem összeomlani fog

Ahogy a modern civilizáció szavatossági ideje lassan lejár, egyre több tudós fordítja figyelmét a múltbéli civilizációk hanyatlására és bukására. Egymással versengő tanulmányok születtek, amelyek arra keresik a magyarázatot, hogy egyes társadalmak hogyan omlottak össze, miért tűntek el…

Tovább a cikkhez
   |

Sarköri metán... elértük a fordulópontot?

2020 nyarán rekordot döntő kánikula volt az Északi-sarkvidéken, ami a valaha mért legalacsonyabb októberi tengeri jégszintet eredményezte.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Élelmiszer tartalék - 2. rész: Mennyit tartalékoljunk?

Erre a kérdésre egyszerű válasz adható:

Amennyit csak tudunk!

Érthető, ha ez a válasz nem igazán kielégítő, ezért nézzük meg a témát közelebbről.

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

EEI, a klímaváltozás legfontosabb mérőszáma

EEI: Earth Energy Imbalance, azaz a Föld energiamérlegében lévő egyensúlyhiány. Az egyensúlytalanság kapcsán beszélhetünk annak pillanatnyi értékéről illetve egy adott időtartam alatt többletként felhalmozódott energiamennyiségről. A pillanatnyi energiaáramlásokat számtalan tényező…

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Élelmiszer tartalék - 1. rész: Miért elengedhetetlen a megléte?

Az egyik legfontosabb dolog, amivel készülnünk kell egy vészhelyzet esetére, az egy belátható ideig biztonságot nyújtó élelmiszer tartalék képzése. Az igaz, hogy az ember akár harminc napot meghaladó ideig is túlélhet élelem nélkül, de a túlélés és az élhető élet között a különbség egyértelmű.

Tovább a cikkhez
   |

A sarkvidéki jég pusztulása, talán már visszafordíthatatlan

A sarkvidéki jég gyorsabban tűnik el, mint eddig gondoltuk! Ezt a mondatot olyan gyakran láttuk a közelmúltban a hírekben, hogy szinte már észre sem vesszük...

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Hogyan találjunk az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló otthont?

Ez az egyik legfontosabb megértendő és elfogadandó téma… sőt feladat!

Ha már eldöntötted, hogy egy másik régióba, vagy országba költözöl, meg kell határoznod, hogy: milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljen az új otthonod?

Beszéljünk néhány megfontolandó tényezőről…

 

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Mennyi 10 zettajoule, és miért fontos ez egyáltalán?

A Földünk a Napból kapja az éltető energiát, négyzetméterenként 1367 Watt teljesítménnyel. Éltető energia, mert a napsugárzás a fotoszintézis alapja, amely a számunkra elengedhetetlenül szükséges oxigén forrása. Ugyanakkor veszélyes is ez az energia, mert ha felhalmozódik, akkor rombolni is…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Tudtad, hogy mi vár Rád, amikor értesültél az új kínai járványról?

Mire gondoltál akkor, amikor az első hírek érkeztek Wuhanból 2019 év végén? Vajon, ha tudod, hogy mi következik be néhány hónap múlva, másként reagáltál volna? 

Azt gondolom, hogy igen. Én legalábbis előbb vásároltam volna be élesztőből, tartós élelmiszerből, és előbb próbálok beszerezni…

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Stratégiai áttelepülés: Lehet, hogy mindent hátra kell hagynod!

Ez a témát talán a legnehezebb végig gondolni az összes olyan kihívás közül, amelyekkel a klímaváltozás kapcsán szembe kell majd nézned. Megélni még inkább az lesz, amikor eljön az ideje. Éppen ezért még írni róla sem igazán könnyű… mégis elkerülhetetlen.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Mit jelent a Wet Bulb Temperature (WBT) hatás, és miért olyan veszélyes?

Emberek százmilliói élnek a trópusi éghajlaton az Egyenlítő közelében, Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Itt helyezkednek el többek között olyan hatalmas lakosságú országok, mint Brazília, India, Indonézia. Ezeket az embereket az éghajlatváltozás eredményeként közvetlen veszély fenyegeti.

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balázs |

Világjárvány, recesszió, társadalmi feszültségek - mire készüljünk?

Egyre gyakrabban foglalkoztatja az embereket a kérdés, milyen eshetőségekre készüljenek fel?

Olyan sok viharfelhő van a láthatáron, hogyan is tudnánk így összpontosítani az éghajlatváltozásra, és az általa okozott kihívásokra? Nem kellene inkább a valódi, aktuális kérdésekre koncentrálnunk?

Tovább a cikkhez
  Stumpf-Biró Balazs |

Van aki forrón szereti?

Az ember tágtűrésű faj. Ezt már biológia órán megtanultuk, hiszen nagy területen, szinte az egész bolygón megjelent. Elviseli a környezeti tényezők akár szélsőséges változásait is. Azonban bármennyire tágtűrésű legyen is egy faj, az adott területen való megmaradását a Liebig-féle minimum-elv,…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

A klímaváltozás tagadása mindannyiunknak rossz

A klímaváltozás tagadása olyan dolog, amelyben kicsit mindannyian szenvedünk és nem csak a notórius mindent tagadók - állítja az UNSW Sydney kutatója. A példa nélküli tűzvész-válság megerősítette az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzati fellépés iránti igényt, és feltüzelte az…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Túl kockázatos- a klímaváltozás határpontjai

A politikusok, közgazdászok és egyes természettudós is hajlamosak azt feltételezni, hogy a Földi rendszerek határpontjai, - mint például az Amazonas esőerdők vagy a Nyugat-Antarktisz jégtáblájának elvesztése - valószínűtlenek és kevéssé megérthetőek. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

A globális hőmérséklet nemlineáris hatása a gazdasági termelésre

Kutatások szerint a legtöbb ország általános gazdasági termelékenységére jellemző, hogy nemlineáris módon változik a hőmérséklet emelkedésével és 13 °C-os globális átlaghőmérsékletnél tetőzik. Magasabb hőmérsékleteken a teljesítmény erősen csökken. A kapcsolat globálisan általánosítható és 1960…

Tovább a cikkhez
   |

A globális árnyékoló hatás - mi vár ránk?

Az éghajlatváltozás kérdése háttérbe szorul a hírekben, mivel a civilizációnkat és életmódunkat sújtó, azonnali egzisztenciális válsággal foglalkozunk.

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Miért váltak katasztrófikussá az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések

Az éghajlatváltozás súlyossága szorosan összefügg azzal, hogy a Föld milyen mértékben melegszik az üvegházhatású gázok koncentrációja növekedésének hatására. A cikkben hivatkozott tanulmány megállapította, hogy a légköri szén-dioxid hirtelen megnövekedésére adott hőmérsékleti válasz jelentősen…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

Rendszerszintű összeomláshoz vezethet a sokféle ökológia válság

Az egymást átfedő környezeti válságok a bolygót „globális szintű összeomláshoz" vezethetik. A tudósok különösen attól tartanak, hogy a növekvő hőmérséklettel a bolygó éghajlati rendszere egy a klímaváltozás folyamatát erősítő negatív spirállá alakul. Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási…

Tovább a cikkhez
   |

Az óceánok és a szén-dioxid - láthatatlan időzített bomba?

Hogyan működnek az óceánok az éghajlat változás szempontjából? Hogyan nyelik el és bocsátják ki a hőt és a szén-dioxidot?

Tovább a cikkhez
  Szabados Réka |

Hogyan növeli az árvizek számáta több eső, kevesebb hó

A felmelegedés következtében a szokásos csapadékmennyiség, hó helyett eső formájában hullik le az USA nyugati részén, mely áradásokat okoz egy új Stanfordi kutatás szerint. Az 1980 és 2016 közötti 400 vízgyűjtő elemzése azt mutatja, hogy az esőzések által okozott téli árvizek több mint…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

Az éghajlatváltozás legrosszabb forgatókönyve valósul meg?

Sok közgazdász nem számít másra, mint hogy a szén-dioxid-kibocsátás a következő néhány évtizedben csak némileg fog csökkenni. 2018-ban már megmutatkoztak azok az energiatrendek, melyek sejtették, hogy nem fogják jelentősen csökkenteni a kibocsátást, még az olyan fejlett gazdaságokban sem, mint…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

A Bank of England vezetője felszólít az éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsabb fellépésre

A Bank of England vezetője, Mark Carney, aki hamarosan az ENSZ éghajlat-változási és pénzügyekért felelős különleges megbízottja lesz, hétfőn sürgette a vállalatokat, hogy gyorsabb, nagyobb elkötelezettséggel segítsenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés elérésében. Átmenetnek tekinti azt az…

Tovább a cikkhez
  Szalóczy Zsolt |

A klímaváltozás legalább 15 olyan katasztrófát okozott 2019-ben ahol a károk meghaladták az egymilliárd dollárt

A klímaváltozás növeli a szélsőséges időjárási események számát és nagyságrendjét. 2019-ben a világ minden szegletében Dél-Afrikától Észak-Amerikáig, Ausztráliától és Ázsiától Európáig áradások, viharok és tüzek káoszt és pusztítást hoztak". Hét ilyen szélsőséges esemény ezek közül több mint 10…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

A szimulációk a Himalája hegység több ezer tavát tartják árvíz veszélyesnek a globális felmelegedés miatt

A Potsdami Egyetem három kutatója beszámolt arról, hogy a Himalája természetes tavainak ezrei vannak veszélyben a globális felmelegedés miatt, mert az olvadó jég következtében medrükből kilépő tavak az alsó részeken áradásokat okozhatnak. A kutatók 5,4 milliárd szimulációt készítettek, hogy…

Tovább a cikkhez
  Hunyadi Mátyás |

Új, direkt éghajlati modellek azt állítják, hogy a bolygó gyorsabban melegszik, mint gondolnánk

Két új modell szerint a Föld még érzékenyebb a kibocsátásokra, mint gondoltuk, és az emberiségnek még erőteljesebben kell dolgoznia a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése érdekében. E két új éghajlati modell szerint az éghajlatváltozás miatti globális felmelegedés gyorsabb és súlyosabb…

Tovább a cikkhez
   |

IPCC: Gyorsuló jégolvadás és felmelegedő óceánok

Az IPCC most tette közzé a klíma veszélyes állapotáról szóló három különjelentés harmadát. Ez alapvetően az óceánjainkra és az elképesztő mennyiségű friss vízre összpontosít, amelyet egészen a közelmúltig biztonságosan elzártak voltak gleccsereinkben és jégtakaróinkban, és amelyek most…

Tovább a cikkhez
   |

Éghajlatváltozás és termőföld: vajon őszinte velünk az IPCC?

2019. augusztus 8-án az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület átfogó jelentést tett közzé az éghajlatváltozásról és a földhasználatról. Eredményeik azonnal vitákat és vitákat váltottak ki.

Tovább a cikkhez
   |

Az Északi-sark láthatatlan réme: a metán

A kelet-szibériai tengeri platójából származó metán előtörése bármikor bekövetkezhet, csupán a kiváltó ok szükséges hozzá.

Tovább a cikkhez
   |

A Párizsi Klímaegyezmény kudarca - hogyan tovább?

A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény egy olyan utolsó lehetőség volt, amely talán megváltoztathatta volna az ember által kiváltott globális felmelegedés pályáját.

Tovább a cikkhez
   |

A Kék Óceán Esemény - akkor ennyi volt?

A Kék Óceán Esemény, vagy jégmentes sarkvidék, lázas spekulációk forrása az éghajlat-tudomány világában.

Tovább a cikkhez
   |

Éghajlati válság és összeomlás - az IPPR 2019-es jelentése

Megfordíthatatlan folyamatok, ökológiai, gazdasági és társadalmi összeomlás. Az IPPR arra következtet, hogy már jócskán benne vagyunk abban, amit ők a „környezeti összeomlás korának” neveznek.

Tovább a cikkhez
   |

Eltarthat a Föld 11 milliárd embert?

Annak ellenére, hogy a termékenységi arány 1950 óta drámaian csökkent, globális népességünk rendületlenül tovább növekszik.

Tovább a cikkhez
   |

Az IPCC 2018-as külöjelentése

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) október 8-án tette közzé régóta várt különjelentését bolygónk átlaghőmérsékletének növekedésével, és annak következményeivel kapcsolatban.

Tovább a cikkhez
   |

Az óceánok elsavasodása: mi ebben a veszély?

A szódavíz készítése egy elég jó hasonlat, ami segíthet minket a folyamat megértésében. A patron betekerésekor nagy nyomáson szén-dioxidot oldunk fel a vízben, aminek eredménye az ismerős: szénsav.

Tovább a cikkhez