Mennyi? 1,167! Mi 1,167? Miért, mi mennyi?

Ha a klímaváltozás kapcsán az alábbi vagy ezekhez hasonló gyakorlati kérdésekre keressük a választ, mint pl.:
    - Hol tart most a globális felmelegedés?
    - Mennyi szén-dioxidot bocsáthatunk még ki?
    - Mire készüljünk a következő években?

akkor elkerülhetetlen, hogy a folyamatok megértése során olyan számokkal és néha olyan mértékegységekkel találkozzunk, amelyek elsőre nem mondanak sokat a számunkra. Mert mit is üzen nekünk, az az információ, hogy az emberi tevékenység miatti globális átlaghőmérséklet emelkedés 1.167790558 Celsius-fok? Illetve bocsánat, mire ezt leírtam, a változás már: 1.167790592 Celsius. Ha érdekli a kedves Olvasót, hogy éppen mekkora ez az emelkedés akkor, amikor e posztot olvassa csak kattintson ide: https://www.globalwarmingindex.org/

De bármekkora számot is lát ezen az oldalon az valószínűleg önmagában nem elég, hogy igazából értékelni tudja. Egy korábbi posztban a felmelegedés nagyságát azzal a többlethővel írtam le, amely ehhez a hőmérséklet emelkedéshez vezetett. Abban az írásban a fő mértékegység a zettajoule volt, ehhez képest a Celsius fok talán mindenkihez közelebb áll. De milyen változásnak élünk meg 1,167 Celsius-foknyi különbséget, hiszen egy napon belül is könnyen szembesülhetünk 10-15-20 fokos különbséggel is. Hihetetlen, de az egy adott helyen, egy napon belül észlelt hőmérséklet különbség rekordja 57 Celsius-fok! (Loma, Montana, USA, 1972 január 15.)

Szóval mit is jelent ez az 1,167 Celsius-fok? A részletek elolvashatók itt, melynek lényege, hogyha a Földi átlaghőmérséklet havi rendszerességgel mért adataira görbét illesztünk és ennek mindenkori aktuális értékéből kivonjuk azt a hőmérsékletváltozást, amelyet az összes természetes hatás önmagában okozna, akkor a különbség nem más mint az emberi eredetű hatások által okozott globális hőmérsékletváltozás aktuális értéke.  

Az ábrán kék vonallal ábrázolt természetes hatások szinte alig okoztak lényeges eltéréseket az utóbbi 170 évben és a következő évtizedekben sem fognak. Az egy-egy lefelé mutató, fűrészfogszerű változás ezen a kék vonalon jellemzően egy-egy vulkánkitörés hatása, amely a levegőbe jutó hamu és por miatt árnyékolta a beeső napsugarakat, csökkentve a Föld felszínére jutó napenergia mennyiségét. Az átlagos Föld-Nap távolságnak, a Föld tengelyének és a Naptevékenység nagyságának változásai néhány százéves időtávon azonban elenyésző mértékben felelősek csak a globális hőmérséklet tényleges változásáért.

Az 1850-1900 évek átlagos földfelszíni hőmérsékletét tekintve referenciaként az ehhez képesti hőmérséklet változás emberi eredetű okai napjainkra 1.167 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést okoztak.

Ha tovább tanulmányozzuk az ábrát, akkor több dologra is felfigyelhetünk. Az egyik fontos információ az ábrán, hogy ebből a 1.167 Celsius-fok melegedésből kb. 0.8 Celsius-fok az utóbbi 70 évben következett be. A másik fontos információ, hogy a legutóbbi néhány év havi hőmérsékleti adatai jellemzően a sok éves adatokra illesztett görbe fölött találhatók, tehát a felmelegedés üteme gyorsul.

A párizsi klímamegállapodás 2 Celsius-fokban jelölte meg azt a hőmérséklet emelkedést, amelyet mindenképpen el kellene kerülnünk, azzal, hogy amennyiben lehetséges, akkor az emelkedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt lenne jó tartani. Ezek a célok önmagukban nem jelentik azt, hogy amíg ekkora mértékű hőmérséklet emelkedés nem valósul meg, addig mindenki biztonságban van, és jelentős klímahatásokkal nem kell számolnunk. Megfigyelve a 2020-as év változásait kijelenthetjük, hogy már ez az 1.167 Celsius-fokos emelkedés is számtalan szokatlan és súlyos következményhez vezetett világszerte.

A globális üvegházgáz kibocsátás csökkentése érdemben még el sem kezdődött, miközben már nem is csak csökkenteni kellene, hanem teljesen be is szüntetni. Ez a tanulmány azt vette számba, hogy a kitűzött 1.5 Celsius-fokos cél eléréséhez körülbelül milyen mértékű pénzköltésre lenne szükség. A tanulmány számításai szerint ennek nagyságrendje több száz trillió dollár!! És csak hab a tortán, hogy ez az összeg annál nagyobb, minél később kezdünk hozzá az érdemi mitigációhoz...