Élelmiszer tartalék - 2. rész: Mennyit tartalékoljunk?

Erre a kérdésre egyszerű válasz adható: amennyit csak tudunk!

Érthető, ha ez a válasz nem igazán kielégítő, ezért nézzük meg a témát közelebbről.

Mennyire energiára van az embernek szüksége naponta?

Az átlagos felnőttnek napi körülbelül 2200 kcal-ra van szüksége.
Ekkor az illető egész nap inaktív, és különösebben semmit sem csinál.

Amennyiben komoly problémák támadnak, távolról sem az ember inaktív. Stresszes, adrenalinnal teli állapotban, igyekszik működtetni a dolgait, tűzifát aprít, a földet túrja, élelem után kutat, vagy feszülten lesi, honnan leselkedik rá veszély. Ez könnyen napi 3000-4000 kcal-ra emeli a kalóriafogyasztást.

De számoljunk egy átlagos napi rutin során elégetett 3000 kcal-val.

Mennyit jelent ez ételben mérve?

Valószínűleg többet, mint azt elsőre gondolnánk…

3000 kcal nagyjából megfelel a következőknek:
•    1kg rizs
•    5kg burgonya
•    20 tojás
•    3 sült csirke

Ebből azért kiderülhet a számunkra, hogy két zacskó tésztaleves nem lesz elég. Élelmiszer vásárláskor a szükséges mennyiséget könnyen kiszámíthatjuk, hiszen minden csomagoláson fel van tüntetve az energiatartalom.

Mennyi a tárolandó szükséges minimum?

Amennyiben még nem foglalkoztunk ezzel, és egy rövid távú vészhelyzet esetére szeretnénk felkészülni, akkor két hétre való élelmiszer mennyiséggel számoljunk. Ezt tényleg a legszükségesebb minimum, amire otthonainkban szükségünk van. A józan ész is ezt diktálja, illetve a legtöbb állam is 10-14 napi élelmiszer szükséglet tárolását ajánlja.

Felkészülés az éghajlatváltozás okozta katasztrófákra.

Amikor klímaváltozásról és annak katasztrofális következményeiről beszélünk, nem egy rövid távon megoldódó problémát értünk alatta. Ha a termés a világ több élelmiszer termelő térségeiben elpusztul, és az embereknek el kell menekülniük hazájukból az élhetetlen körülmények miatt, a világunk többé már nem lesz olyan, amilyennek mi azt eddigi életünk során megszokhattuk.

Ezért kell törekednünk arra, hogy minél inkább helyi, sőt saját forrásból oldjuk meg az élelmezésünket.

Mert ha a hagyományos mezőgazdaság valódi bajban lesz, az érinteni fogja az általunk termelt növényeket is. Ezért azon kell munkálkodnunk, hogy az ez élelmiszerbeszerzési forrásainkat, minél inkább szerte ágazóbb forrásokból szerezzük be, és a lehető legellenállóbbá tegyük azokat a körülményekhez képest.

Ezzel együtt is számolni kell olyan körülményekkel, amikor sem mi, sem a közvetlen környezetünk nem lesz képes elegendő kalóriát magához venni. Ez az a helyzet, amikor a hosszabb távra elegendő élelmiszer tartalékok életeket menthetnek!

Mit és hogyan érdemes tárolni?

Későbbi bejegyzésekben részletesebben kitérünk majd az élelmiszerek tárolásának és konzerválásának különböző módszereire. Ám addig is íme két egyszerű módszer, amivel bárki bármikor elkezdheti.

1.    Rendszeresen fogyasztott élelmiszerek cseréje és pótlása

Egyszerűen vásároljunk többet a rendszeresen fogyasztott ételekből. A szokásos egy helyett vásároljunk két csomaggal minden bevásárlás alkalmával. Fogyasszuk előszőr a legrégebbieket, a legfrissebbeket pedig tartsuk a polc hátsó részén. A tárolt mennyiséget mindig a lejárati dátumhoz, és az elfogyasztott mennyiséghez igazítsuk. Így biztosak lehetünk abban, hogy az elraktározott étel soha nem romlik meg. 

Néhány étel, amelyek erre teljesen alkalmasak:
•    rizs
•    tészta
•    liszt
•    bab
•    tojás
•    tejtermékek
•    olajok
•    …

Ezen élelmiszerek ilyen típusú cseréje és pótlása, a szokásunkká kell, hogy váljon. Hosszabb távon nem okoz többlet költséget a számunkra, de kritikus helyzet esetén elkerülhető általa a pánikvásárlás, és a külső segítségtől való függés.

2.    Nem romlandó élelmiszerek hosszútávú tárolása

A szemes terményeket kiválóan lehet Mylar zsákokban hosszú ideig tárolni. Huszonnégy órán belül a zsákokban vákuum alakul ki az oxigén elnyelőknek köszönhetően, ez biztosítja a romlásmentes tárolást. Ez a biztonsági tartalék lesz majd az a túlélést biztosító tartalék, amelyre egy nehéz helyzetben szükségünk lehet. A vákuumos tárolás nyújtja a legmegbízhatóbb megoldást erre a feladatra. Szükségünk van tehát különböző méretű Mylar zsákokra, sok oxigén elnyelőre, egy forró vasalóra, és egy zárható műanyag vödörre, hogy megakadályozzuk a rágcsálók zsákokba jutását. Ez a módszer a legtöbb, nyers és száraz élelmiszerrel működik.

A legalkalmasabbak:
•    teljes kiőrlésű gabona (búza, rozs, zab, kukorica stb.)
•    rizs
•    bab
•    tészta

A fentebb leírt módon, ezek az élelmiszerek akár 10-20 évig is eltárolhatók.
A korlátot lényegében csak az erre elkölthető anyagi keret, és a tárolásra rendelkezésre álló hely jelenthet. 
Hihetően hangzik vagy sem, de az élelmiszerek még mindig nagyon elérhető árúak, ám ez megdöbbentő gyorsasággal megváltozhat. Ezért, ha tehetjük, mihamarabb gondoljuk végig a feladatainkat, és kezdjük meg a felkészülést!